Kognitív viselkedésterápia Soulwell Pszichológiai Rendelő

Nincsenek klasszikus értelemben vett mellékhatásai, de előfordulhat, hogy a terápiás folyamat során kezdetben fokozott érzelmi megterhelést tapasztal a páciens. Mivel a kezelés során a személyes problémák és szorongást okozó gondolatok előtérbe kerülnek, időnként kellemetlen érzések is felszínre törhetnek. Ez azonban része a gyógyulási folyamatnak, és a terapeuta segít a megfelelő megküzdési stratégiák elsajátításában. A hátrányos helyzetű régiókban élő gyerekek sokszor nemcsak tanulási nehézségekkel, hanem önbizalomhiánnyal és kirekesztettséggel is küzdenek.

Végül ő maga elvégezte az orvosi egyetemet és pszichiáter lett, sikeresen leküzdötte tehát a félelmeit, ezzel egyidőben pedig egyre inkább érdekelni kezdte, mi köze a kognitív folyamatoknak, gondolkodásunknak mindehhez. Csak akkor tudunk tenni ellene, ha felismerjük a stresszt-okozó helyzeteket és azokat a jeleket, melyek elárulják, hogy stressz alatt állunk. A jelek figyelmeztetnek arra, hogy valamit tennünk kell, de nem mindig vesszük észre őket időben. Minél hosszabb ideig tartanak, annál nagyobb károkat okoznak a testben és lélekben, annál nehezebben boldogulunk vele. Amikor a stresszt folyamatos, tartós feszültségként éljük meg, hosszútávon számos negatív hatást gyakorolhat szervezetünkre, egészségünkre. A hipnoterápia során hozzásegítjük a klienst, hogy megtalálja és elérje a belső tudattalan erőforrásait, melyek megélésével és aktuális alkalmazásával leküzdheti a problémáit.

A kognitív viselkedésterápia célja, hogy megtanítsa az embereket arra, hogy bár nem tudják irányítani az őket körülvevő világ minden aspektusát, átvehetik az irányítást a környezetükben lévő dolgok értelmezésében és kezelésében. A naplómunkának is nevezett önellenőrzés a CBT fontos része, amely magában foglalja a viselkedések, tünetek vagy tapasztalatok nyomon követését az idő múlásával, és megosztását a terapeutával. Az önellenőrzés segíthet abban, hogy terapeutája megkapja a szükséges információkat a legjobb kezelés biztosításához. Például az étkezési zavarokkal küzdő emberek esetében az önellenőrzés magában foglalhatja az étkezési szokások, valamint az étkezés vagy uzsonna elfogyasztásával együtt járó gondolatok vagy érzések nyomon követését. A racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT) magában foglalja az irracionális hiedelmek azonosítását, ezen hiedelmek aktív megkérdőjelezését, és végül megtanítja felismerni és megváltoztatni ezeket a gondolkodási mintákat. Bár a kognitív viselkedésterápiát a legtöbb esetben tartósan is sikerrel alkalmazták, súlyosabb személyiségzavarok vagy visszatérő depresszió esetében nem bizonyult elég hatékonynak, ezért a 90-es években újabb hulláma indult el a módszer továbbfejlesztésének.

A borderline személyiségzavar sématerápiája – Sématerapeuta képzés II. modul (2025.10.16-17.)

A CBT fejlődésének egyik kulcsfigurája Aaron T. Beck, egy amerikai pszichiáter, aki az 1960-as években fejlesztette ki a kognitív terápiát. Beck észrevette, hogy a depressziós páciensek gyakran rendelkeznek negatív gondolati mintákkal, amelyek befolyásolják hangulatukat és viselkedésüket. Kidolgozta a kognitív restrukturálás módszerét, amely segít a pácienseknek felismerni és megváltoztatni ezeket a negatív gondolatokat. A kognitív viselkedésterápia (CBT) a pszichoterápiás kezelés egy olyan fajtája, amely segít az embereknek megtanulni, hogyan azonosítsák és változtassák meg a viselkedésre és érzelmekre negatív hatással lévő destruktív vagy zavaró gondolati mintáikat. A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy (CBT)) egy verbális terápiás módszer, amely azáltal segíthet a problémák kezelésében, hogy segít felismerni, majd megváltoztatni a gondolkodásmódját és a viselkedését, mely a problémáihoz vezetett. Az OCD kezelésében a kognitív viselkedésterápia egyaránt foglalkozik az obszesszív (rögeszmés) gondolatokkal és a kompulzív (kényszeres) viselkedésekkel.

Tudatos, jól felépített, sok együttműködést igénylő módszerek összessége, ami otthoni gyakorlást is igényel. Itt a kiváltó események, negatív gondolatok, érzelmek, testi tünetek és a megküzdési technikák kapcsolata kerül feltárásra. A CBT hasznosnak bizonyult az álmatlanságban szenvedőknél, valamint azoknál, akiknek általános egészségügyi állapotuk zavarja az alvást, beleértve azokat is, akik fájdalomtól vagy hangulati zavaroktól, például depressziótól szenvednek. A terapeuta ezután segíteni tud Önnek abban, hogy hogyan változtasson a haszontalan gondolatokon és viselkedéseken.

Alaptétele szerint a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a személy a világot önmaga számára megalkotja. Mára a kognitív viselkedésterápiás irányzat a pszichológiai módszertanok egyik igen elismert és hatékony kezelési formájává nőtte ki magát, előszeretettel alkalmazzák depresszió, pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok esetében. Korábbi cikkünkben már írtunk a tranzakció analízisről, most a kognitív viselkedésterápiát mutatjuk be, amely egy más aspektusból közelíti meg a pszichés zavarokat. A kognitív viselkedésterápia során – továbbiakban CBT (az angol cognitive behavior therapy kifejezés nyomán) – az „itt és most”-ból kiindulva következtetünk a zavart kiváltó és fenntartó tényezőkre.

Depresszió kezelése

Munkája során felfedezte, hogy a depressziós betegek gondolkodása jellegzetes negatív torzulással jellemezhető. Ezek a negatív asszociációk önmagukról, jövőjükről, valamint a világról automatikusan aktiválódtak. Emiatt a pszichoanalitikus szabad asszociációs módszer helyett irányítottabb terápiát alakított ki, mely során egy-egy aktuális problémára koncentráltak és az ezzel kapcsolatosan felmerülő automatikus gondolatokat próbálták meg átstrukturálni. A leggyakrabban alkalmazott módszer, hogy különböző dialógusokban ,,kihívás elé állítják” a maladaptív gondolatokat, valamint a kényszerbetegséggel küzdő személyeknek is ezt kell tenniük. Gyakori házi feladat például az, hogy napló segítségével rögzíteni kell a negatív gondolatokat és meg kell kérdőjelezni, hogy biztosan helyesek-e.

Mindez történhet a bizonyítékok megvizsgálásával, új jelentéstulajdonítással vagy a logikai hibák azonosításával és megkérdőjelezésével. A CBT az étkezési zavarok vezető, bizonyítékokon alapuló kezelése, a családterápiás forma mellett. A CBT mögött meghúzódó koncepció az, hogy a gondolatok és az érzések alapvető szerepet játszanak a viselkedésben. Például az a személy, aki sok időt tölt repülőbalesetekre, kifutóbalesetekre és egyéb légi katasztrófákra gondolva, könnyen lehetséges, hogy elkerüli a légi közlekedést. Ennek segítenie kell problémái kezelésében, és meg kell akadályoznia, hogy azok negatív hatással legyenek az életére, tartósan, a terápia befejezése után is. A megfelelő terapeuta kiválasztásához érdemes ellenőrizni a szakember végzettségét, tapasztalatát és szakmai képesítését.

Tanulás helyett halogatja a teendőit, hogy elkerülje a kudarcot, a vizsga közben izzad, erőteljes gyomorgörcse, hányingere van és olyan nagymértékű szorongást él át, ami megakadályozza, hogy jól teljesítsen. Látható tehát, hogy az alapélmények meghatározása a terápia elején elengedhetetlenül fontos a gyógyuláshoz. A különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Így például egy depressziós személy már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochondriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel.

Éppen ezért a kognitív terápia célja az, hogy felszínre hozzuk azokat az automatikus gondolatokat, amelyeknek nem feltétlenül vagyunk tudatában de befolyásolják azt, ahogyan érezzük magunkat és ahogyan önmagunkról vélekedünk. A terápiával eljutunk oda, hogy a diák önállóan is képes lesz a tanulásra, a problémamegoldásra. Ha nincs támogató közeg, akkor nem a kognitív képességei miatt nem tudja megvalósítani céljait a tanuló, hanem a negatív környezeti hatás miatt. Ezért nagyon fontosnak tartom a családokat támogató helyi civil vagy egyházi közösségek munkáját. Ugyanilyen fontos, hogy a pedagógusok a gyermekek, a fiatalok hosszútávú sorsát tartsák szem előtt, elsősorban gondolkodni tanítsák őket, és a fejlesztőpedagógussal, iskolapszichológussal együttműködjenek. Kiemelt szerepe van a pedagógusok mentálhigiénés megtámogatásának, csökkentve a kiégésük kockázatát.

Magánrendelőkben egy ülés ára általában – forint között mozog, míg egyes állami intézményekben vagy alapítványoknál ingyenes vagy kedvezményes lehetőségek is elérhetők. Mindnyájan kerülünk olyan kiélezett helyzetekbe, melyekben az érzelmi töltés, a harag és sértettség reakciói komoly, akár életre szóló sebeket hagynak maguk után. Fontos lenne ezeket a körülményeket minél arystalifescience.hu korábban felismerni és megtanulni megfelelően kezelni. A hipnózis a pszichológiai terápiás eljárások egyike, melynek jelenségei tudományosan kutatottak és eredményei igazoltak. Mindenkinek, aki szeretné megtanulni a módszert teste ellazítására, szellemi és közérzeti állapotának megnyugtatására. Rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlásról van szó, mely során a teljes ellazultság testi és lelki állapota érhető el.

• Ezzel kialakult egy olyan alapsémája, hogy alkalmatlan a dolgokra és alacsonyabb rendű másoknál.
• Kezdetben egyes betegek azt sugallják, hogy bár felismerik, hogy bizonyos gondolatok nem racionálisak vagy nem egészségesek, ezeknek a gondolatoknak a tudatosítása nem teszi könnyűvé azok megváltoztatását.
• Noha a kognitív-viselkedésterápia módszerei igen egyszerűnek tűnnek, azonban igen is kemény munkát igényelnek.
• A kognitív viselkedésterápia alapelvei arra épülnek, hogy az egyének gondolatai, érzelmei és viselkedései szoros kölcsönhatásban állnak egymással.
• A CBT folyamat során a betegek megvizsgálják ezeket a gondolatokat, és arra ösztönzik őket, hogy vizsgálják meg a valóságból származó bizonyítékokat, amelyek vagy támogatják vagy megcáfolják ezeket a gondolatokat.

Természetesen nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni egy több éve, évtizede fennálló gondolkodási mintát. Érdemes azonban időt szánni a gyakorlásra, ha kell önállóan, ha pedig az eleinte nehéznek tűnik, akkor szakember segítségével. Azokból a mondatokból, amelyeket gyerekkorban gyakran hallottunk sokszor keletkeznek automatikus gondolatok (például a ’nem vagyok elég jó’ érzése). Ezek a gondolatok, hiedelmek mélyen gyökereznek, hiszen legtöbbször évtizedeken át ismételgetjük őket magunknak – éppen ezért megváltoztatni sem könnyű ezeket. (Természetesen léteznek pozitív automatikus gondolatok is, de mivel ezek általában nem okoznak problémát, így ezekkel itt most nem foglalkozunk).

• Mivel automatikus, azért nem racionális gondolkodási folyamat eredménye, hanem sokkal inkább ösztönösen merül fel.
• A kognitív-viselkedés-terápia egyik legnagyobb előnye, hogy segít az ügyfeleknek olyan kihívó képességek kialakításában, amelyek mind a most, mind a jövőben hasznosak lehetnek.
• A depressziós betegek gyakran szenvednek negatív gondolkodási mintáktól, amelyek az életük különböző területeire vonatkoznak.
• A kognitív viselkedésterápia második része a tényleges viselkedésekre összpontosít, amelyek hozzájárulnak a problémához.

Az egyéni terápia hossza egyén és problémafüggő, de általánosságban alkalom, ami heti egy-két alkalom keretében valósul meg. Az egyéni ülések ötven percesek, amik során a terapeuta és a kliens egyenrangú viszonyban,  közösen és aktívan dolgozik a problémák megértésén és az új stratégiák kidolgozásán. Az ülések között a kliens házi feladatokat készít, melyek célja a problémák kialakulásának és megjelenésének a megfigyelése, vagy az új problémamegoldó stratégiák kipróbálása, az új készségek gyakorlatban történő elsajátítása.